Az olasz válogatott mindössze két pontot vesztett az E-jelű kvartettben, így jó pozícióban várhatta a folytatást. Gattusóékat aligha kellett motiválni az összecsapás előtt, plusz hajtóerőt jelentett számukra, hogy továbbjutás esetén a svájci-ukrán párharc győztesével csaphatnak össze a legjobb négy közé kerülésért. Ehhez az egy-egy győzelemmel, döntetlennel és vereséggel továbbkerülő ausztrál válogatotton keresztül vezetett az út, akiknél Guus Hiddink nem jelölhette Harry Kewellt a kezdőcsapatba (a Boro játékosa csak mankóra támaszkodva jelent meg a Fritz Walter-stadionban), az olasz csapatban pedig Marcello Lippi az első perctől bizalmat szavazott Del Pierónak.
A mérkőzés két gyors helyzettel indult, az auszik részéről Cahill, míg a túloldalon egy Del-Piero-Toni villanás okozott izgalmakat. A kezdeti hullámzó játék láttán aligha feltételezte bárki is, hogy az összecsapás utolsó pillanatáig nem láthatunk gólt. A talján csapat ugyan vezetett néhány gyors akciót a játékrészben, az első 45 perc krónikájához feljegyezhettük, hogy az ausztrálok uralták a mérkőzést. Brescianoék támadó felfogásban, sok labdajáratással közelítették meg Buffon kapuját, az olaszok - más stílust képviselve - néhány ritmusváltással próbálkoztak ellencsapásokkal. Az egyik ilyen akció végén Toni megszerezhette volna a vezetést - a Fiorentina csatára előtt nagyobb lehetőség nyílt, mint az auszi játékosok előtt együttvéve. Az auszik ezt leszámítva kifigyelték a squadra azzurra szándékait, Chipperfieldék jó ütemű közbelépésekkel blokkoltak néhány ígéretesnek tűnő kísérletet, így Schwarzernek összességében kevés dolga akadt.
A második félidő elején aztán Cantalejo bíró szigorú döntése, Materazzi erősen megkérdőjelezhető kiállítása alapjaiban változtatta meg az addigi felállást. Lippi a védelem stabilizálása érdekében kénytelen volt feláldozni Tonit, a három ékkel kezdő itáliai gárda a folytatásban inkább az eredmény tartására rendezkedett be. Hiddink ugyanakkor nem küldött be újabb támadót, a holland szakvezető vélhetően abban bízott, hogy az idő nekik dolgozik: ha a hátralévő bő fél órában nem is találnak be Vidukáék, a ráadásban bizonnyal felőrlik majd az emberhátrányban lévő ellenfelet, hátul ugyanakkor egy hiba is végzetesnek bizonyulhat. Az ausztrál válogatott - miközben a játékrészben jóval többet rohamozott ellenfelénél - végül nem tudta nullára hozni a mérkőzést. Talán már a pályán lévők is a hosszabbítást várták, amikor az előremerészkedő taljánok - egy véleményes büntetőt követően - óriási lehetőséghez jutottak, Francesco Totti pedig továbblőtte az olaszokat a legjobb nyolc közé.