Legyőzheti-e Dávid Góliátot?
Nem. Ez rossz kérdés. Kezdjük hát újra! Hogyan győzheti le Dávid Góliátot?
Ugye, hogy ez már mindjárt más?
Mindenek előtt merjünk cselekedni. Az álmokon már túl vagyunk. Csukott szemmel már magunk előtt láttuk, hogy Magyarország és Horvátország rendezi 2001-ben a labdarúgó Európa-bajnokságot.
Már csak a pályázaton kell helytállni... Döntés: december 8-án. A pályázat leadási határideje: május 31. A két időpont között, pontosabban akár mától egészen az eredményhirdetésig Budapesten, Debrecenben, Győrben és Székesfehérvárott, valamint Zágrábban, Splitben, Rijekában és Eszéken egymást követik majd a különböző UEFA szakbizottságok.
Összevetik az első forduló után állva maradt három pályázót, Olaszországot, a lengyel-ukrán kettőst és bennünket.
A 14 tagú UEFA végrehajtó bizottsága az első körben Görögországtól és Törökországtól búcsúzott. Athén rendezte a 2004-ben az olimpiát, a legutóbbi Európa-bajnokságot pedig megnyerte. A törökök a 2002.évi koreai világbajnokságon, éppen a házigazdák legyőzésével a bronzérmesek lettek. Mégha rosszindulatú is, jogos felvetés: vajon a horvát-magyar és a lengyel-ukrán kettős mitől bizonyult náluk jobbnak?
A pozitív válasz: az UEFA fel akarja karolni az Európa számára vitathatatlan értékű régiókat.
A negatív: az olaszok biztosra akarnak menni. A kontinens egyik legtekintélyesebb futball nagyhatalma tudatosan kiejtette a vetélytársakat, hogy decemberben biztosra mehessen.
Legyünk optimisták. Higgyük el, az az UEFA érdeke, hogy ne mindent a nagyok kapjanak.
Olaszország már kétszer rendezett Európa-bajnokságot (1968-ban és 1980-ban), akárcsak világbajnokságot (1934-ben, 1990-ben). BEK-döntőnek hétszer adott otthont (1965, 70, 2001 Milano, 1977, 84, 96 Róma, 1991 Bari.), olimpiának egyszer (1960 Róma).
Magyarországon még nem volt labdarugó VB, nem volt labdarúgó EB, nem volt BEK-döntő, mint ahogy olimpia sem. Horvátországban úgyszintén... (Jugoszlávia 1976-ban rendezett labdarúgó EB-t, Belgrádban 1973-ban játszottak BEK-döntőt).
Olaszország tehát nálunk gyakorlottabb... Ez ellen nincs is mit tenni. Reménykedni, és főként érvelni viszont lehet: csak eljön végre a mi időnk. Az egykori eredmények alapján ez illő is lenne. A magyar labdarúgó válogatott 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban olimpiai bajnok. 1938-ban és 1954-ben világbajnoki ezüstérmes, 1964-ben Európa-bajnoki harmadik. Az aranycsapat 1953 november 25-én Londonban 6-3-ra verte az angolokat. Aztán?... Az utánpótlás válogatott 1984-ben Európa-bajnok.
A nagy vetélytárs ebben is jobb. Az olaszok háromszoros világbajnokok (1934, 38, 82), Eb-t egyszer nyertek (1968), amikor rendezők voltak.
Ha mi rendezhetnénk az Európa-bajnokságot, akkor..., ha nem is nyernénk, de legalább biztosan ott lennénk a döntő mezőnyében. Aztán már, ki tudja? Hat év múlva kezdődhet a játék. Addig sok minden történhet. Csak maga ez tudat nagyot lendítene. Változna a játékkedv, és ami ennél kézelfoghatóbb, a feltételrendszer. A kormány - az ellenzék egyetértésével - kötelezettséget vállalt a legmagasabb követelmények teljesítésére. Álompályák kerülhetnek átadásra. Budapesten 55 ezer, Székesfehérvárott 40-, Győrben 32-, Debrecenben 30 ezer néző foglalhat helyet Magyarországon soha nem tapasztalt körülmények mellett a - fedett - nézőtéren. Bele kell kapaszkodni ebbe az esélybe.
Nagyon. Sokkal jobban, mint ahogy eddig tettük.
Tették...
Az UEFA felmérte a mezőnyt. Az olaszok 92 százaléka támogatja, hogy 2012-ben Olaszország rendezhesse a labdarúgó Európa-bajnokságot. Nálunk ugyanezt 45.5 százalék szeretné. Az olaszok 89 százaléka azt feltelezi, hogy az Eb számukra hasznot hoz, a magyaroknak viszont csak az 51.3 százaléka... Az sem túl rózsás, hogy a számversenyben nem pusztán az olaszok múlnak minket felül. UEFA szemszögből talán a legszomorúbb adat a mérkőzések iránti igény . A megkérdezett horvátok közül 66 % nézné meg a találkozókat, a lengyelek közül 44.2 %, az ukránok 38, az olaszok 35 és - ezzel nem kell a döntéshozók előtt büszkélkedni - 26%.
Megszűnhet a közöny, a csömör? Lehet-e pezsgés, láttathatjuk-e a Magyarországra látogatókkal, a döntéselőkésztőkkel, hogy mennyire fontos számunkra a decemberi szavazás végeredménye?
Az UEFA kimutatta, hogy a pályázók hazai bajnokságának mérkőzéseit hol mennyien látogatják. Magyarországon 6347 fővel átlagban a debreceni találkozók a legvonzóbbak, Olaszországban a Milan meccseinek középarányos nézőszáma 63.595. Tízszer ennyi... Az Internazionale 57.295, az AS Roma 49.631 A húsz csapatos bajnokság sereghajtójának, Brescia Calcio átlagszáma 7749.
Mi az amivel a vetélytárs fölé nőhetünk? Van ilyen? A nemzetközi sportdiplomáciában az olaszok jól pozícionáltak. Az UEFA végre hajtóbizottságában Franco Carraro képviseli Itáliát. Magyar tag nincs.
Nálunk most az a nagy eredmény, ha csend van. Béke. Ez lenne az alap.
Soha jobb alkalom: Budapest a házigazdája március 22-én és 23-án az UEFA kongresszusnak. Hozzánk, házhoz jön a teljes végrehajtó bizottság.
Nem igazságot akarnak tenni. Nem, fogják megmondani, hogy a szemben állók közül melyik a csaló és melyik nem. Melyik nyúlt illetéktelenül a kasszához a másikkal szemben.
Ha azt látják, vagy csak hallják, hogy ezek egymást szapulják, alighanem csak a menekülés pillanatát várják.
El kellene kápráztatni őket. Önös érdekből.
Aki ezt nem ismeri fel, az nem szereti a labdát, a magyar labdarúgást, a magyar sportot és ha nem túlzás, talán még az ország érdekével szemben is közömbös.
Vannak úgynevezett kis ügyek és nagy ügyek.
Magyarázni kell, hogy melyik melyik?
A horvátokkal összefogtunk.
Egymással?