Az első mérkőzés alapján a halálcsoport rászolgált a nevére: Argentína és Elefántcsontpart jó iramú, remek megoldásokkal fűszerezett, élvezetes csatát vívott egymással. Némi meglepetésre a találkozó elején Elefántcsontpart ragadta magához a kezdeményezést, elsősorban Akalé no és persze Didier Drogba volt elemében. Aztán az argentinok pillanatai következtek: előbb Ayala fejese a kapufa belső élén csattant, aztán egy újabb pontrúgást követően - természetesen Riquelme végezte el - Crespo megszerezte a vezetést. A gól nem törte le túlzottan az "Elefántokat", folytatták az offenzívát, és több alkalommal is egyenlíthettek volna. Keita hagyta ki a legnagyobb helyzetet, 3 méterről fejelt Abbondanzieribe. Szinte törvényszerű volt, ami ezt követte: egy csipetnyi Riquelme-varázslat, egy briliáns Saviola-befejezés, és máris két gól volt a dél-amerikaiak előnye.
A második játékrészben az argentinok meglehetősen kiszámítható módon visszaálltak, átengedték a kezdeményezést az ellenfelüknek - igaz, ez talán nem a legjobb kifejezés, hiszen az első 45 percben is inkább az afrikaiak voltak aktívabbak. Kevesebb lett a helyzet, több a szabálytalanság, ennek ellenére nem volt rossz a meccs, sőt! Didier Drogba nagyon komoly feladatok elé állította az argentin védelmet, sőt, nyolc perccel a lefújás előtt be is talált, ezzel hirtelen nyílt lett a végjáték. Az argentin azonban van annyira rutinos csapat - legyen bármily fiatal átlagéletkorú -, hogy meg tudja tartani az előnyét a világbajnoki színtéren zöldfülű ellenféllel szemben.
Összességében elmondhatjuk, hogy talán az "Elefántoknak" több helyzetük volt, de aligha szükséges bárkinek közhelyekkel felhívni a figyelmét arra, hogy mi is a futballnak nevezett, amúgy varázslatos játékban az elsődleges cél...

A csoport állása:
1. Argentína 3 p. 2-1
2. Hollandia 0 p. 0-0
3. Szerbia és Montenegró 0 p. 0-0
4. Elefántcsontpart 0 p. 1-2