Dél-Korea és Togo jó kis felvezetést produkált a csoport rangadójának titulált Franciaország-Svájc mérkőzéshez, de ugye ismerjük a régi színházi babonát a főpróba és az előadás sajátos viszonyáról...
Nos, a két "szomszédvár" mérkőzése nem cáfolt rá az oly gyakran emlegetett, nagy igazságra: nagyon gyenge teljesítménnyel rukkolt elő mindkét csapat. A franciák a 4-5-1-es felállást választották, a két szélen Wiltorddal és Riberyvel, akik az egyedüli ékként szerepeltetett Henry mellé zárkóztak fel a támadásokkor. A svájciak maradtak a jó öreg 4-4-2-nél, és az első lehetőség is előttük adódott, Barnetta szabadrúgása azonban a kapufáról pattant le. A túloldalon szinte egyedül Ribery jelentett némi veszélyt, valamint Zidane játszott elfogadhatóan, a többiek beleszürkültek a nagy taktikai küzdelembe - vagy, hogy kevésbé legyünk diplomatikusak, az unalmas játszadozásba. Senderos hibája után aztán a franciák is helyzetbe kerültek, Ribery azonban nem volt elég merész, Henry lövése meg Müller kezéről vágódott le, ám Ivanov továbbot intett.
A második félidőben sem változott semmi. Lehet, az volt az alapgondolat mindkét gárda öltözőjében, hogy a kvartett másik két tagját úgyis megverik és továbbjutnak... Lehet, hogy így lesz, mindenesetre ez a megnyugtató gondolat korántsem elégítette ki a nézőket, akik egyre gyakrabban füttyszóval jelezték, hogy nem tetszik nekik, amit látnak. Ivanov ezenközben zavartalanul osztogatta a sárga lapokat, Domenech pedig egy meghökkentő húzással lehozta Riberyt - ezzel végképp befulladt a franciák játéka. Helyzetek is voltak: előbb Barnetta lövés helyett Barthez kezébe passzolt, aztán Gygax fejelt a kapus lábába, az utolsó pillanatokban pedig Frei próbálta még kézzel is a kapuba juttatni a labdát. Nem jött össze, 22 mérkőzés után azonban a svájciak végre nem kaptak gólt világbajnoki találkozón...